A BALLON
Történt egy szép napon, hogy a két jóbarát, Kajla és Kópé a réten elnyúlva heverészett a kellemes nyári napsütésben. Nézegették a felhőket, hallgatták a madárcsicsergést, szalmaszálat rágcsáltak és fűszálon zenéltek.
Egy idő után azonban Kajla megszólalt:
-Tudod Kópé, unatkozom. Csak fekszünk itt a fűben, bámészkodunk és nem csinálunk semmit.
-Ugyan Kajla, inkább élvezd kicsit a pihenést meg a napsütést. Könnyen megeshet, hogy hamarosan belekeveredünk egy újabb izgalmas kalandba. Mint tegnap is, emlékszel? Amikor segítettünk a szomszéd király fiának megmenteni a szépséges hercegnőt.
-Hát bizony, nem tagadom, az elképesztően izgalmas volt! Tudod, nekem leginkább a sárkányos rész tetszett, meg persze az, hogy a végén minden jóra fordult. De én most akkor is unatkozom.
Ebben a pillanatban történt valami! (Válaszd ki, mi történt!)
1. Arra szaladt a Nyúl és mindkét kezével hadonászva, az izgalomtól felhevülten azt kiáltotta:
-Meneküljetek, amerre láttok! Elszabadult egy repülő szörnyeteg! (Lapozz a 2. oldalra!)
2. Váratlanul odalépett hozzájuk egy óriási kék robot.
Hatalmas robajjal érkezett és a fiúk rettenetesen megijedtek. (Lapozz a 21. oldalra!)
1. folytatás
-Éljen!! -Pattant fel azonnal Kajla, aki már rettentően áhítozott egy jó kis kaland után. Kópé is felugrott és együtt futottak ki a fák közül a napfényben csillogó rétre, hogy megnézzék, egészen pontosan mi is történt.
És valóban, volt a levegőben valami. Valami, ami egyszerűen lebegett messze, a rét felett. Nem értették, hogyan lehetséges ez. Nem állat volt, mert nem voltak lábai, nem volt feje, sőt, még szárnyai sem voltak. Mégis valahogy repült. Az alja egy kocka volt, amolyan kosár féle, a teteje meg egy hatalmas, levegővel teli, elnyújtott színes gömb, mintha lufi lett volna. Szerinted mit láttak az égen lebegni?
1. Lufit (Lapozz a 15. oldalra!)
2. Hőlégballont (Lapozz a 3. oldalra!)
3. Űrhajót (Lapozz a 18. oldalra!)
2. folytatás - Hőlégballon
Úgy bizony, igazad van! Ez nem egy szörnyeteg, se nem lufi, vagy űrhajó. Egy hatalmas, szivárványszínű hőlégballon lebegett az égen, amelynek kosarában egy varázslatosan szép lány kiabált segítségért.
Kajla és Kópé lába megremegett, de nem tudták eldönteni, hogy ezt a kaland izgalma, vagy a lány szépsége okozta-e. Mindenesetre nekiiramodtak, hogy segítsenek. Rohantak a ballon felé és közben azon gondolkodtak, hogyan fognak segíteni, hiszen magasan volt, olyan magasan, hogy szinte látni is alig lehetett. Csak a szép lány hangját hallották és nagyon szerettek volna segíteni neki.
Az odalent lágyan fújdogáló, könnyű tavaszi szél a hőlégballon magasságában már komoly erővel fújt, így a ballon gyorsan haladt, Kajla és Kópé pedig nem tehettek mást, csak futottak, szedték a lábukat, ahogy csak bírták. Követték árkon-bokron, erdőn-mezőn, folyón-patakon keresztül. Mígnem egyszer csak Kópé megszólalt:
(Válaszd ki, mit mondott!)....
...